1879 - 1958
Vándorművész, művészi alkotó, bölcs

Ez az oldal Gusto Gräser életébe enged bepillantást
A költő és természet-próféta Gustav Arthur Gräser a huszadik század első felének egyedülálló jelensége volt. Korának szellemi nagyjai az „új ember” megtestesítőjét, Nietzsche és Walt Whitman ideáljainak megvalósítóját látták benne, ugyanakkor egy új Szent Ferencet is. A civilizáció szabályainak dacoló életvitele sokak számára megfoghatatlan volt, megütközést és gyűlöletet váltott ki belőlük. Mások pedig példaképnek tekintették; olyan költők, mint Hermann Hesse és Gerhart Hauptmann mitikus magasságokba emelték.
 
Saját költői művei életében teljesen kiadatlanok maradtak.  Postai levelezőlapokra és szórólapokra vetett és így terjesztett mondásaiban és költeményeiben arra hívta fel embertársait, hogy forduljanak vissza (Vissza a természethez).  Neve ma mindenekelőtt az általa Asconában alapított  „Igazság hegyé”- hez  („Wahrheitsberg“ vagy Monte Veritŕ) fűződik,  ami a természetes és erőszakmentes ellenkultúra szimbólumává vált.
 
Gräser 1879. február 16-n született az erdélyi Brassóban (ma Brașov, Románia) és 1958. október 27-n halt meg a München melletti Freimann-ban. 1900 őszén alapította barátaival az asconai szőlőhegyen a reformerek települését. Német nagyvárosokban folytatott „nyílt beszélgetéseken” évtizedeken át hirdette a kulturális újrakezdés szükségességét. Az utókorra hagyományozott költői művei az emberiség ősi szimbólumait keltik új életre.
 

Az liter@

Netnapló – 2017. november 23.
Egy könyv, meg sok könyv
Várad folyóirat – 2017. november 23.

Az általam tegnap délelőtt átgusztált vékony, fedelétől megfosztott verskötetre, mely a címe szerint: Winke zur Genesung unsres Lebens (...), hívta fel a figyelmemet, és amikor rábukkantam a szerző: Gustav Gräser nevére, még a lábam is rogyadozni kezdett, hiszen ticinói csavargásaim legkedveltebb fölfedezettje bukkant elibém! – A Várad folyóirat naplóját Szilágyi Aladár írta.

 Olvasóbácsi emlékezete szerint ez a füzetnyi vastag gótbetűs kiadvány egy bontásra ítélt ház padlásáról került – más, hasonlóan egérrágta, elsárgult kötettel egyetemben – az ő kispiaci pultjára. Az apró termetű öregurat a mi családunk nevezte el Olvasóbácsinak, mert annyira bele szokott merülni az előtte feltornyozott penészillatú könyvek böngészésébe, hogy már-már dühösen pillant a pult túloldalán állingáló kuncsaftjelöltre, aki meg meri őt olvasás közben zavarni. Az általam tegnap délelőtt átgusztált vékony, fedelétől megfosztott verskötetre, mely a címe szerint: Winke zur Genesung unsres Lebens, az egészséges életvitelre vonatkozó példázatokat tartalmaz, a kiadás helyszíne: Ascona, illetve éve: 1918, hívta fel a figyelmemet, és amikor rábukkantam a szerző: Gustav Gräser nevére, még a lábam is rogyadozni kezdett, hiszen ticinói csavargásaim legkedveltebb fölfedezettje bukkant elibém!

Brassó szülötte, Gusto Gräser költő, képzőművész, filozófus, pacifista, remete, vándorpróféta stb. a társadalomból kivonulva, hetedmagával (a bátyja, Karl, a szintén erdélyi szász Hofmann nővérek oldalán, Henry Oedenkoven belga üzletember vezetésével) alapította meg 1900-ban utópisztikus „őshippi" közösségüket az Ascona fölötti Monte Veritán. Gusto ugyan egy év múlva otthagyta a kommunát, egy barlangba vonult vissza, de nem szakadt el a világtól. Az író Hermann Hesse, a pszichológus Carl Jung, a táncművész Lábán Rudolf, a képzőművész Hans Arp – íme néhány nagy név azok közül, akik életük végéig elszakíthatatlanul Gusto bűvkörébe kerültek...

Kilencedik Könyvmaratonunk harmadik napjára, csütörtök délutánra ugyancsak meggyűlt a fonnivalónk! A varázslatos helyszín, a Darvas-ház szecessziós enteriőrje kellő és illő légkört kínált a délután eseményeihez. A Könyvbazár, az 2017. évi nagyváradi könyvújdonságok szemléje, melyre egyetlen órácska jutott, jószerével csak arra volt elegendő, hogy az Europrint képviselője, Derzsi Judit, a Holnap Egyesülettől Simon Judit és a mi Szűcs Lászlónk a Várad nevében felmutassa a friss könyvtermés huszonvalahány darabját.


A Veritŕ vándorai
Szilágyi Aladár,  Riport Kiadó, 2010
Gustav Arthur Gräser naturalista költő és próféta egyedülálló személyiség a 20. század első felében. A korszak vezető értelmisége benne látta az "új ember" megtestesítőjét Nietzsche és Whitman eszméinek megvalósulását, az új Asissi Szent Ferencet. A civilizáció szabályain túl zajló élete felfoghatatlan volt az emberek számára, egyes körökben győlöletet és botrányokat szült, mások bálványként imádták. Hermann Hesse és Gerhart Hauptmann műveikben mítoszi magasságokba emelték. Barátaival együtt hozta létre a társadalmi reformot célzó kolóniáját az asconai szőlőskertekben. Gräser 1879. február 16-án született Brassóban és 1958. október 27-én halt meg a München melletti Freimennban. Alakját és korát, kortársait megidéző, fikció és valóság között lebegő kisregényét Szilágyi Aladár eredetileg folytatásokban közölte az Edélyi Riport hetilapban.
112 oldal - ISBN: 9789730091854