|
1879 - 1958 Vándorművész, művészi alkotó, bölcs |
Ez az oldal Gusto Gräser életébe
enged bepillantást
|
A
költő és természet-próféta Gustav Arthur Gräser a huszadik
század első felének egyedülálló jelensége volt. Korának
szellemi nagyjai az „új ember” megtestesítőjét, Nietzsche és
Walt Whitman ideáljainak megvalósítóját látták benne,
ugyanakkor egy új Szent Ferencet is. A civilizáció
szabályainak dacoló életvitele sokak számára megfoghatatlan
volt, megütközést és gyűlöletet váltott ki belőlük. Mások
pedig példaképnek tekintették; olyan költők, mint Hermann
Hesse és Gerhart Hauptmann mitikus magasságokba emelték.
Saját költői művei életében teljesen kiadatlanok maradtak. Postai levelezőlapokra és szórólapokra vetett és így terjesztett mondásaiban és költeményeiben arra hívta fel embertársait, hogy forduljanak vissza (Vissza a természethez). Neve ma mindenekelőtt az általa Asconában alapított „Igazság hegyé”- hez („Wahrheitsberg“ vagy Monte Veritŕ) fűződik, ami a természetes és erőszakmentes ellenkultúra szimbólumává vált. Gräser 1879. február 16-n született az erdélyi Brassóban (ma Brașov, Románia) és 1958. október 27-n halt meg a München melletti Freimann-ban. 1900 őszén alapította barátaival az asconai szőlőhegyen a reformerek települését. Német nagyvárosokban folytatott „nyílt beszélgetéseken” évtizedeken át hirdette a kulturális újrakezdés szükségességét. Az utókorra hagyományozott költői művei az emberiség ősi szimbólumait keltik új életre. |
|
|
||
A Veritŕ vándorai |
||